Várnagy István tanár úr 1934. augusztus 25-én született Budapesten. 1957-ben szerzett matematika-fizika-ábrázoló geometria szakos középiskolai tanári oklevelet, majd a kisbéri Táncsics Mihály Gimnáziumban kapott tanári állást. 1959-ben került Tatabányára. Kiemelkedő tanári tevékenysége az Árpád Gimnáziumhoz kapcsolódik, ahol 1996-ig főállásban oktatott, igazgatóhelyettes volt. Nyugdíjba vonulása után még 5 éven keresztül tanított szeretett gimnáziumában és egyidejűleg a tatabányai Bárdos László Gimnáziumban is óraadó tanárként.
Kivételes szakmai tudására, pedagógiai érzékére hamar felfigyeltek; nagyon fiatalon választották megyei szakfelügyelőnek. Ezt a feladatkörét 1965-től 1987-ig látta el, majd a fizika tantárgy szaktanácsadója lett. Oktató munkája mellett tankönyvek írására is örömmel vállalkozott. Nevéhez fűződnek a szakmunkásképző iskolák számára írt fizika könyvek, amelyek 1976-ban jelentek meg a Tankönyvkiadó gondozásában. Legutóbbi munkái a szakiskolák 9. és 10. évfolyamai számára írt fizikakönyvek, amelyeket a változó tanterveknek megfelelőn átírt és legutolsó változatát ma is használják. Részt vett rendezvények lebonyolításában is: egyik szervezője volt Tatabányán az Általános Iskolai Fizikatanári Ankétnak és a Rátz László Vándorgyűlésnek. Évekig dolgozott az Ifjú Fizikus című, az általános iskolások számára kiadott megyei lap szerkesztésében. A Tankönyvkiadó által szervezett tanári továbbképzéseken is előadásokat tartott, részt vett a kerettanterv országos kidolgozásában.
Az Árpád Gimnáziumban eltöltött 45 év alatt, generációkkal ismertette és szerettette meg a fizika világát.
Több évtizedes tanári munkásságát Tatabánya városa az egyik legrangosabb kitüntetésével, az Ezüst Turul Díjjal ismerte el. Kitüntetései között szerepel az Oktatásért Kiváló Dolgozója, Kiváló Pedagógus, az Apáczai Csere János-díj, a „Rátz Tanár Úr Életműdíj”, és az Árpád-díj.
Őszinte tisztelettel, megrendülten búcsúzunk iskolánk kiemelkedő tanárától!
Kommentek